Bakot lő

Aki ostoba vagy kirívó hibát követ el, súlyosan elront valamit, melléfog, tévedésbe esik, arra mondjuk, hogy „bakot lőtt”. Nagyobb sikertelenségre, tévedésre mondjuk, ha az, amit valaki tett vagy mondott, mellétalált, célt tévesztett. Legtöbbször a rosszul végződött, de egyébként jóhiszemű cselekedet kapcsán hangzik el.

„Bakot lőni” annyit jelent, mint durva hibát, feltünő melléfogást, ostobaságot elkövetni.

Azok közé az aránylag ritka szólásaink közé tartozik, amelyeknek nincsen semmi konkrét szemléleti hátterük a magyarban, pusztán csak amint szóról szóra való fordítások honosodtak meg nyelvünkben.

A német szólás keletkezését régebben az őzsuta helyett őzbakot lövő vadászt hozták kapcsolatba. A szólás keletkezése azzal függ össze, hogy a XVI. századi német lövészegyesületekben a hibás lövést „bock”-nak mondták, éppúgy ahogy más nyelv is olykor állatnévvel jelöli a ’hiba, melléfogás’ fogalmát.

Az angol „bull” jelent például ’bikát’ és ’vétséget’, amely a „darts”-ban a második legnagyobb találatot jelenti a tábla közepén (dupla 25). A francia „canard” ’kacsát’ és zenében elkövetett hibát jelent. A mgyar disznó ’sertés’ és írás közben ejtett pacát jelképez.

1479-ben Badenben egy versenyen a legügyetlenebb lövész egy kecskebakot (németül ’bock’) kapott vigaszdíjként. Tehát a szólásnak ez volt az eredeti jelentése: „rossz lövéssel bakot szerez, versenyben kecskebakot lő magának”.

A magyarban szóról – szóra lefordított ’bakot lő’ hibát követ el jelentése terjedt el.